A kolozsvári, Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium megalapításakor azt a célt tűzte ki, hogy tevékenyen részt vegyen az erdélyi magyar elitképzésben, többlettudást kívánva nyújtani a Kolozsváron tanuló magyar diákoknak.     Szervezetünk három pilléren nyugszik, a szakmaiság, a közösség és a társadalmi érzékenység követelményeinek kell folyamatosan megfelelni minden tagnak és magának a szervezetnek is. Rendszeres kurzusokat, egyszeri előadásokat, műhelytáborokat stb. szervezünk, neves kül-, és belföldi előadók részvételével.

A 2010. november 12-14. között, Torockón megrendezésre került szakmai hétvége a fent említett követelményeknek való megfelelés vágyából jött létre. Mindehhez társult tagjaink és a potenciális szakkollégisták esetleges kérdéseinek megválaszolása is.

A tábor a Válasz Napok nevet kapta, mert kettős kérdésre próbált választ adni: mit nyújt a Szakkollégium közösségileg és szakmailag a jelenlegi és majdani tagoknak.

A válaszok különbözőek voltak, ahogyan a felvetett kérdések is eltérő síkokon tevődtek fel.

Közösségileg összerázódtunk, igazi csapat lettünk vagy inkább megerősödött az eddigi csapatszellem. Azok az elsőéves jog-, és közgazdászhallgatók, pedig akik még egyelőre nem tagként vehettek részt a rendezvényen egy életerős és komoly szervezetet láthattak mely őket is tárt karokkal várja a jövőben.

Szakmailag is sokban gazdagodtunk. A szakmai program kidolgozásakor szem előtt tartottuk az elkerülhetetlen változásokat melyek különösen az utóbbi időszakban igencsak foglalkoztatják a romániai jogásztársadalmat, de gazdasági szempontból is mélyreható hullámokat idéznek elő.

Székely Csaba és Szikszai Tamás, volt szakkollégisták, jelenleg gyakorló ügyvédek, megpróbálták bevezetni a hallgatóságot a kereskedelmi társaságok keletkezését és megszűnését körülvevő kérdéskörbe. Felhívták a figyelmet az egyes hiányosságokra melyek sajnos jellegzetesen romániai kérdéseket vetnek fel, így például az indokolatlanul alacsony kezdőtőke a korlátolt felelősségű társaságok esetében. Szikszai Tamás a jelen gazdasági helyzetben oly gyakori céges fizetésképtelenség kérdéskörét járta körül a 2006. évi 85-ös számú törvény alapján, mely sok esetben vezet csődeljáráshoz. Az ügyvéd urak beszéltek a törvény által diákoknak nyújtott cégalapítási kedvezményekről is.

Dr. Veress Emőd ügyvéd, tanár a kereskedelmi társaságokkal kapcsolatos egyes vitatott kérdésekre próbált választ adni. Sokszor olyan esetben, amikor a törvényalap hiányosságai miatt a szakmabeliek kénytelenek a logikára alapozni. Ilyen kérdések vonatkoznak például az ügyvezető választásának módjára akkor amikor az alapító okiratot magát egyhangúsággal fogadják el, az ügyvezetőt pedig többségi szavazással. A probléma az alapító okirat megváltoztatásával járó új ügyvezető megválasztásának módjával adódik, ugyanis ezen esetben nincs szabályozva a szavazási mód.

Kokoly Zsolt, doktorandusz, egyetemi tanár az Európai Unió médiaszabályozásáról ejtett néhány szót. A 2010-ből származó, 13-as szám irányelv rendezi a médiaszolgáltatók, az Unió és a tagországok közötti viszonyt. Nagy hangsúlyt fektet a tagországok közötti együttműködésre a káros hatások kiszűrésére is.

Kádár Hunor, doktorandusz a romániai tanúvédelemről tartott érdekfeszítő előadást, melyben bemutatta a nem működő romániai és a rendkívül hatékony amerikai változatot. Az előadás iránti érdeklődést fenntartotta a tény, hogy a tisztelt előadó számtalan esetet hozott fel szemléltetésképpen a gyakorlatból.

A tábor előadásainak megkoronázásaként, Székely János, ügyvéd, doktorandusz, bemutatta az oly nagy vitákat kavaró „kis reform” törvénycsomagot. A csomag rendelkezései számtalan területen visszalépést jelentenek a reformok útján, sok esetben még jobban összekuszálva és túlterhelve nemcsak az igazságszolgáltatással megbízott intézményeket, de a törvénykezést is. Lehetséges ugyanakkor, hogy ez a reform nagyban késlelteti, vagy éppenséggel megakadályozza az új törvénykönyvek életbeléptetését.

A szakmai előadások mellett részt vehettünk egy per szimuláción is amelyet magyar nyelven mutattak be a különböző évfolyamokon tanuló joghallgatók.

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a tábor hasznos volt minden szempontból, s a kitűzött célokat messzemenően teljesítette. Megismertette a Szakkollégiumot az újabb generációkkal, összekapcsolta a szakkollégistákat, fejlesztette a tudásanyagot.

Jövőre újra érdemes lesz megismételni ezt a három napot.

Együtt a Nagy Csapat

… és még mindig együtt!!!

A hétvégéről a beszámolót Ládó Árpád Gellérttől olvashattátok

Az előadók, Bakonyi Zoltán, Hürkecz Attila, Lajtai István a budapesti Rajk László Szakkolégiumból érkeztek Kolozsvárra. Délután, miután a fiúk kipihenték az utazás fáradalmait, hozzá is láttak okításunkhoz. Részünkről kis, de annál érdeklődőbb csapat verődött össze, akik javarészt még semmilyen fogalommal nem rendelkeztek vállalati stratégia témakörben.

Felvezetőként, az előadók arra voltak kíváncsiak, hogy kinek mi az elképzelése arról, hogy mi a stratégia. Ahányan voltunk annyi féle képpen vélekedtünk a stratégiárol, mégis a legtöbb esetben létezett kapcsolat a „meghatározások” között. Legtöbben a stratégiát mint útat írták le, a különbözőség abból adódott, hogy ki hogyan látta ennek az útnak a jellegét, célját.

Az első előadást Attila tartotta, akivel arra kerestük a választ, hogy miért, mi célból jönnek létre a vállalatok. Különböző ismert és eddig számunkra ismeretlen elméletek e kérdésre adott válaszait hasonlítottuk össze, kiindúlva a mikroökonómia elméletéből, folytatva a megbízó-ügynök, tranzakciós költség, erőforrás alapú elméletekkel, és lezárva az érintett elmélettel.

Az előadás után az este jó hangulatban folytatódott, először a házban, majd felfokozott jókedvvel az Atmospheraban, ahol a rajkosok is belekóstolhattak a kolozsvári egyetemisták társasági életébe.

Szombat reggel a péntek este alternatív költségeivel voltunk kénytelenek szembe nézni. Volt aki végleg elmaradt a csoporttól, volt aki csak néhány órás késéssel csatlakozott a csoporthoz, volt aki nagy erőfeszítések árán maradt csak ébren, de tisztelet a kivételnek, voltak friss és üde emberek akik pozitív energiát sugároztak. Mindezek ellenére Pityu előadását a stratégia alkotásról és a Henry Mintzberg – féle 5P-ről mindenki érdekesnek találta. Az előadást  egy MOL-os esettanulmány közös megbeszélése követte, ahol a műanyag gyártással foglalkozó BorsodChem felvásárlása körül kialakult érdekeket és azok érvényrejuttatásához tett stratégiai lépéseket vizsgáltuk.

Ez után, Zoli beszélt nekünk azon erőforrás tulajdonságokról melyek fenntartható versenyelőnyt nyújtnak, és megismerkedtünk a VRIO erőforráselemzési módszerrel, ami megmutatja számunkra, hogy adott erőforrás mennyiben képes fenntartható versenyelőnyt biztosítani a vállalatnak.

Itt a beszélgetést megszakította a pizzafutár, aki meghozta az ebédünketJ

Az ebédtől kicsi elnehezedve, de kitartóan kezdtünk rátérni a pozicionálás kérdésére, ahol először is átbeszéltük a már számunkra is nagyjából ismert, Porter féle, az iparági jellemzőket figyelembe vevő, vállalati versenykontextust és az ehhez fűződő porter-i alapstratégiákat.

Ezután visszatértünk a már érintett erőforrás alapú elmélethez, megnéztük ez alapján hogyan kategorizálhatjuk a piacokat, majd rátértünk a járadékok kérdésére, vagyis az erőforrások versenyelőny képességére, megnéztük, hogy ezek milyen típusúak lehetnek.

Ezek értelmében két lehetséges kiindulási pontot találtunk a stratégia alkotás számára: a Porter féle iparági modellt, melyben a fogyasztói igény definiálása mentén történik a pozicionálás, és az erőforrésalapú elmélet, amelyben az erőforrások számítanak a pozicionálás kiindulópontjának.

De melyiket használjuk? Hosszas, de tartalmas és izgalmas vita után arra jutottunk, hogy mindkettőt kötelező módon figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a kitűzott cél a vállalati stratégia által megvalósíthatóvá váljon.

A szombati napnak azonban még nem volt vége. Bár nem ismételtük meg a péntek estét, de kellemes időtöltésnek bizonyult a nyugis beszélegetés és csocsózás is.

Vasárnap, közkívánatra, Pityu beszélt nekünk az EVA alapú ösztönzési rendszerről, vagy ahogy Edina emlékezetesen megfogalmazta, az „ÉVÁ-ról” J. Bár kicsit másfajta figyelmet igényelt mint a többi előadás és nem volt annyira interaktív, a haszna korántsem maradt el a többiétől, hiszen szerencsénk volt, egy rendkívül jól felépített, érthető magyarázatot kapni, erre az egyetemen is szükséges mutatóról.

A folytatásban tovább beszéltünk a motivációról, de mostmár Zolival. Szóba kerültek a már jól ismert nevek és elméletek mint például Herzberg és Maslow motivációs elméletei, majd egy rövid motiválás történet után a fiúk közösen összehoztak egy ábrát ezek szemléltetésére.

A nap második felében Attilával elmélyítettük a hétvége alatt megismert fogalmakat és meghatároztuk, hogy a két elmélet (iparági struktúra modellje, erőforrás alapú elmélet) alapján melyek azok a kulcsfogalmak amelyekre a stratégia épül.

Ez után két csoportra oszlottunk és a két, fent említett, elmélet alapján elemeztük az Apple vállalat öt korszakának strarégiáit. A két óra leteltével került sor a megoldások bemutatására, amelyek, főleg az erőforrás alapú elmélet képviselői részéről, hagytak kívánnivalót maguk után. De, ha nem is sikerült tökéletesen megoldani, azért a közös megbeszélés és Attila rávezetései segítettek az alaposabb átlátásban és megértésben.

A hétvége záromozzanataként került sor a kiértékelőre, ahol az előadók megosztották velünk a hétvége tapasztalatait, a rólunk kialakult véleményeiket, tanácsaikat. Ez a kiértékelő kölcsönös volt, mi is elmondtuk benyomásainkat, javaslatainakat. A fiúknak már nem maradt sok ideje közöttünk, átadtuk ajándékainkat és elbúcsuztunk abban a reményben, hogy a következő félévben sort keríthetünk még egy ilyen találkozásra.

A hétvége mindkét fél számára tartalmas volt, hiszen a fiúk, azon kívül, hogy megtapasztalhatták a kolozsvári egyetemista élet egy szegmensét, részt vettek az 56-os forradalom emlékére rendezett fáklyás körmeneten, amelynek keretén belül ellátogathattak a Házsongárdi temetőbe és egy városnézést is megejtettek vasárnap délelőtt.

Mi pedig, azt hiszem elmondhatjuk, hogy szakmai szempontból sokat gazdagodtunk, az interaktív előadások gondolkodásra késztettek ami elősegítette a fogalmak és összefüggések jobb megértését, ami hozzájárult a jobb elsajátításhoz is. Emellett mi is nagyon jól éreztük magunkat: pénteken mi is jót buliztunk, szombaton nagyot pizzáztunk, tartalmasakat vitáztunk, nagyokat kacagtunk, jobban megismertük egymást és talán közelebb is kerültünk egymáshoz.

Reméljük lesz folytatása!

Lejegyezte : Ábrahám Krisztina

Emellett mesélt a Rajkról, hisz ő is hű tagja a szakkolinak,a  külföldi egyetemi lehetőségekről és a nemzetköziségről.

Éjfél magaslatában, a kérdések után, további jó munkát kívánt nekünk és haza ballagott.

Lejegyezte: Fugel Edina

A programra való előkészületek főként arra irányultak, hogy minél barátságosabbá és meghittebbé tegyük az estét. Ennek érdekében, mi szervezők úgy döntöttünk, hogy kellemes fogadtatás lenne a részünkről, ha az érkező szakkolisokat egy tál gyümölcssalátával, borral és kellemes zenével fogadnánk.

Ezen ötletünket a résztvevők is díjjazták.

Este 9-re a házba körülbelül 20 ember gyűlt össze, szakkolis és házlakó egyaránt. Volt aki dbre érkezett és kellemeset csalódott, mikor szembesült a készülő programokkal. Itt jegyezném meg, hogy mind ez annak ellenére, hogy e-mailen és facebookon is promováltuk a programot

Ahhoz, hogy minél oldottabb hangulat alakuljon ki, néhány játékkal kezdtük az estét. Köszöntöttük egymást arabul, kínaiul, mexikóiul, majd végigjártuk az evolúciós létrát és végül két csoportra oszlottunk és igyekeztünk helyesen és minél gyorsabban megoldani a kezes-lábas próbákat.

A következő program rövid előkészületeket igényelt, de hamarosan megkezdődött a blind date gyertyafény és bor mellett. A jelenlevők véletlenszerűen párokba csoportosultak, helyet foglaltak egy rögtönzött kis asztal körül és kihúztak egy vagy több témát, amiről öt percen keresztül beszélgettek.

A visszajelzések alapján, amelyeket hálásan köszönünk, elmondhatjuk, hogy az aki jelen volt, jól érezte magát, csak azt sajnáljuk, hogy minden reklám ellenére, nem gyűltünk össze többen.

De! Szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki eljött, és Huninak és Norbinak is, amiért az előkészületekben a segítségünkre voltak! Ha rajtunk múlik lesz még ilyen este, amin remélem, legalább ugyanennyien leszünk és legalább ugyanilyen jó lesz.

Ábrahám Krisztina beszámolója

Április 30. és május 3. között zajlott a Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi szakkolégium szervezésében a tavaszi pénzügyi tábor és szakkolis majális Jósika falván, ahol a szakkoli tagjain kívül a magyarországi szakkolégiumokból is érkeztek résztvevők csak úgy, mint Kolozsvár egyetemeiről. Rendezvényünk fővédnöke Dr. Juhász Jácint dékánhelyettes volt, társszervezők a Heller Farkas szakkolégium és a Corvinus Egyetem, fő támogatónk pedig a Közép-Európai Brókerképző Alapítvány.

Az első nap délutánján a megérkezést követően elfoglalta mindenki a számára kijelölt szobát és megkezdődott a kötetlen ismerkedés a résztvevők között. Ezt a folyamatot támogatta az ezen az estén megszervezett borkóstoló, ahol megismerkedhettünk néhány kiváló romániai borral. Akit nem fárasztott ki az utázás az a továbbiakban a Hegedűs nótaest keretein belül vagy éppen bulizással folytathatta az estét.

Május 1., reggel került sor a hivatalos megnyitóra ami egyben az előadások kezdetét is jelentette. Ezzel a mozzanattal egybekötve, Szőcs Endre, a Mikó szakkoli leköszönő elnöke ismertette a csapatverseny mibenlétét. Dr. Juhász Jácint és Dr. Mohai György köszöntője után belevágtunk a tőzsde, egyesek számára teljesen, mások számára kevésbé, ismert fogalmának tanulmányozásába.

Az első előadást Dr. Mohai György, egyetemi docens és a Budapesti Értéktőzsde igazgatója tartotta nekünk a Tőzsde és ami mögötte van címmel. Előadása két részre oszlott: a tőzsde értelme – hiszen sokunk számára a fogalom majdnem ismeretlen volt, és a jelen tendenciái ami ezeket a piacokat jellemzi ahol érthetőbbé vált számunkra a válság befolyása a tőkepiacokra.

Rövid szünet után következett a Válság és értékelés; régi és új mércék című előadás amit Bertalan Imre egyetemi oktató és a CIB bank korábbi vezérigazgató – helyettese tartott nekünk. Itt vált mindenki számára világossá, hogy mit is fednek valójában különböző kifejezések, mint például: az értékpapír vagy az arbitrázs.

Az ebéd után egyesek a pihenést választották mint szabadidős tevékenységet, mások felkerekedtek és ellátogattak a Belis tóhoz, ahonnan szebbnél szebb képekkel és élményekkel tértek vissza.

A délután Dr. Garamhegyi Ábel,  egyetemi docens és miniszterelnöki megbízott, előadásával, a Vállalatok a válságban: a válságkezelés és kommunikáció jelentősége és eszközeivel, kezdődott. Itt megtudhattuk mennyire fontos és meghatározó az egy vállalat számára, hogy ki, mit és hogyan beszél. Előadónk rendkívül dinamikus és figyelemfenntartó előadásmódjának köszönhetően észre sem vettük, hogy kifutottunk az időből és már másfél óra is eltelt.

A nap utolsó szakami előadása a MNB pénzügyi stabilitásért felelős osztályának helyettes vezetőjéé, Nagy Mártoné volt, Jegybank a válságban: válságkezelés és kommunikáció jelentősége és eszközei címmel. Ennek az előadásnak a megértéséhez szükség volt előzetes ismeretekre, de mint első éves én is megértettem azt, hogy a jelenleg zajló gazdasági válság, akár úgy is értelmezhető mint egy bizalmi válság, és ennek megalapozott okai vannak.

A nap szakmai része ezzel lezárult, de nem a csapatjátékban résztvevőknek, akik ekkor ültek össze, hogy az előadók által feltett kérdéseket megválaszolják legjobb tudásuk szerint.

Vacsora után, a Tábor Cafeban, lehetőségünk nyílt egy kötetlen beszélegetés keretein belül, előadóinkat, nemcsak mint szakembert hanem mint embert megismerni és jónéhány hasznos tanáccsal gazdagodni. Ennek az estének egy hihetetlen feltöltő ereje volt sokunk számára. Olyan erővel hatott ezeknek az elismert embereknek a bíztatása, hogy sokan úgy éreztük, hogy értékesebbek vagyunk és, igen, képesek vagyunk megtalálni azt az egyensúlyt az életünkben amiről Dr. Mohai György beszélt.

A Tábor Cafe után, akinek még volt ereje lement bulizni az ebédlő melletti bulis terembe.

Másnap délelőtt folytatódott a szakmai program Dr. Juhász Jácint a BBTE dékánhelyettesének előadásával, Válság és válságkezelés egy románinai nyomdaipari vállalatban. Az előadás esettanulmány jellegel bírt, így kicsit betekintést nyertünk a vállalati pénzügyek gyakorlatába is.

A következő, és egyben utolsó előadást, az előadó, Szeles Nóra, egyetemi oktató, vagyonkezelő, unalmasnak harangozta be, hiszen az etikáról beszélt a Szabályozott piacok, transzparencia és etika a válságban című előadás keretein belül. Ezzel szemben a téma nagyon is érdekesnek bizonyult hiszen a hallgatóság rengeteg kérdéssel jutalmazta.

A szakmai program záró mozzanata a csapatverseny díjazása volt, ahol a nyertes csapat egy egyhetes szakmai látogatásnak örülhetett a tőkepiac vezető intézményeiben.

A szakmai programok lezárásával következett a tényleges majálisozás amikor is fociztunk, röplabdáztunk, vagy éppen csak beszélgettünk a zöld füvon. Délután neki láttunk sütni a különböző húsokat és estére, mindenki örömére, egy kiadós és nagyon finom vacsorát sikerült összehozzunk.

Ezt tekinthetjük az utolsó programpontnak, hiszen a másnapi reggelin már csak kevesen voltunk  jelen a résztvevőkből. Délelőtt haza is indultunk, de azt hiszem, hogy elmondhatjuk azt, hogy szakmai szempontból óriásit gazdagodtunk, hiszen olyan téma körül forgott az egész hétvége ami nem igazán volt ismert számunkra. Emellett el kell mondani azt is, hogy nem csak szakmai szempontból, hanem az emberi kapcsolatok és önbizalom valamint életfelfogás területén is nagyon sokat kaptunk egy hétvége alatt.

„A konferencia célja, hogy elősegítse a fiatal és idősebb közgazdásznemzedék közötti kapcsolat megteremtését, valamint aktuális közgazdasági ismeretekkel ruházza fel azokat neves személyiségek előadásai által.”

mondta Morvai János, a Harsányi János Szakkollégium elnöke. A találkozó tehát a tudásbővítés mellett a kapcsolatteremtésre, a nemzetközi szakmai összefogás, együttműködés megalapozására is alkalmat kínált. Az erdélyi közgazdászokat a kolozsvári Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium 3 tagja, valamint a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciójának 1 tagja képviselte. A szlovákiai magyar közgazdász hallgatókon kívül részt vettek még szerbiai és magyarországi partnerszervezetek tagjai is.

A találkozón 9 neves külföldi szakember tartott előadást, többek között a Magyar Közgazdasági Társaság, a Szövetség a Közös Célokért, a Pécsi Tudományegyetem, a Kaiser und König Zrt., a Noe’s Ark Reklámügynökség, stb. A megvitatott témák között szerepelt a válság, valamint annak hatása  a gazdaságra, a kapitalizmus jelenlegi állapota, a vállalati kultúra és a kommunikáció kölcsönhatásai, az egységes Kárpát-medencei gazdasági régiók, stb.

A szombati napon hat előadás került bemutatásra. Király Károly, a Kaiser und König Zrt. vezérigazgatójának a kárpát-medencei gazdasági összefogásról tartott előadása nemcsak újszerű, hanem elgondolkodtató is volt.

Vajon mit is tekint ő elsődleges és nagyon súlyos problémának? Előadónk véleménye szerint a Föld túlnépesedett: „Hangyák vagyunk, létezésünkkel és szaporodásunkkal a Földet számunkra lakhatatlanná tesszük.” A szennyezettség növekszik, a tiszta, iható édes víz fogytán, azonban a világ vezető hatalmai és politikusai csak az őket mozgató rövid távú érdekeiket szolgáló programjaikat erőltetik ránk. A rövid távú előnyök viszont hosszú távú hátrányokká váltak. A politikai, gazdasági vezetők részéről tehát hiányzik a hosszú távú gondolkodás, a mostani válságot előidéző „buborékok” remek példát szolgáltatnak erre. A világ leggazdagabb államának vezetői által teremtett „amerikai álom” az értékteremtés nélküli jólét, a gazdagodás mítosza szétpukkadt. Lassan 3 évtizede él jól az USA a lufihámozásból, ezt a varázslatot azonban az egész világ fizeti.

Sajnos a pénzügyi válságot gazdasági, társadalmi és morális válság követi és sokszor háború zárja le és indít egy új korszakot. Politikusaink feladata lenne, hogy ne uszítsák egymás ellen az egymás mellett élő népeket, akiknek egyébként semmi bajuk sincs egymással, ugyanis új ötletekkel, új módon, egymásba kapaszkodva sikerülne túlvészelni a legnehezebb időszakot is. Politikusaink, véleménye szerint, még időben észbe kaphatnak. Előadónk nagyon súlyos problémának nevezte a korrupciót ennek kapcsán: A korrupciót meg kell szüntetni! A korrupció ugyanis nem csak megvesztegethetőséget jelent, hanem erkölcsi romlottságot is (Mit tett mind aközben a magyar titkosszolgálat, miközben a franciák felbérelték és pénzelték azokat, akik tönkretették a magyarországi baromfiipar még működő részét? – Penny Market példája. Vajon a REWE csoport beszerzője, aki francia baromfit rendelt a magyar helyett mit kapott?). Ami meg ez által nagyon fontos kérdéssé válik: Vajon ez által nemzetközi hírré válik az, miszerint mi alávaló népek vagyunk? Nem vagyunk mi rosszabbak, vélekedett az előadó, de jobbak sem, ugyanis utánzunk, értékként éljük meg a talmi csillogást. „Kavicsot hoznak és elviszik a kincsünk!”

Az előadó véleménye szerint a Kárpát-medencei népek ereje sokszínűségében van, összetartozásuk pedig a közös élőhely és a történelmi viharok közös túlélése, kinek-kinek a maga módján. A felemelkedést tehát a szomszédos országokkal való együttműködés segítené elő: a jövő a hazai, szomszédokkal, Kárpát-medencei társainkkal közös rendszerek kialakítását jelentené.

lejegyezte    Ferencz Hilda és Jakabfi Mónika

A Szakkoli Café negyedik vendégeként egy kellemes két órás beszélgetésre fogadhattuk Járai urat a Szakkoli Ház konferencia termében. A házbemutatás után, az informális beszélgetés során vendégünk meglepő módon érdeklődött a Szakkollégiumunk körülményeiről, helyzetéről és jövőjéről és ígéretet tett, hogy visszalátogat hozzánk a Szakmai Napok keretében.

Miután mindannyian leültünk, hogy elkezdődjön a Szakkoli Café, az első kérdés az Járai úr életével kapcsolatos volt: tudni akartuk, hogy melyek voltak életében a legmeghatározóbb pontok, hogyan is került oda, ahová került. Sokat mesélt a kezdetektől, hogy még nem volt annyit esélye tanulni, annyi forrás ahonnan készülhetett volna. Elmesélte, hogy majdnem minden nagyobb lehetőségbe úgy került bele, hogy fogalma sem volt róla mire is vállalkozik, de helyt állt, értem ez alatt a magyar tőzsdepiac megindítását, a pénzügyminisztériumba való bekerülést, majd a monetáris politikai szerepvállalását. Azt a közös az üzenetet fogalmazta meg számunkra, hogy jó helyen kell lenni jó időben, de hogy ez megvalósuljon ahhoz sokat kell dolgozni.

Ezek után mesélt nekünk a társadalmainkban uralkodó gazdasági válságról. Főként arra tért rá, hogy a bürokrácia a legnagyobb hátulütője a mostani rendszernek, és sokkal könnyebben lehetne a vállalkozási hajlandóságot megnövelni, ami elősegítené a gazdaság talpra állását. Kitért arra is, hogy helye lenne a gazdaság teljes újjáépítésének, könnyebb lenne a gazdasági folyamatokat másként újraindítani, mint a meglévőket kijavítani, amit sokszor a politikai bátorság lehetetlenít el.

A szakkoliban tartott beszélgetés után, az egyetemen tartott előadást három pillére építette fel előadónk, kezdve a napjainkban is tartó világgazdasági válsággal, kiegészítve azzal, hogy hogyan is jutott ide a világ. Ennek első előzménye a Bretton Woods féle új pénzügyi világrend és ennek köszönhetően az Egyesült Államok dominanciája az akkori világrendben, ezek mellett Németország, Japán és Franciaország számított kiemelkedő hatalomnak. A világbank és a nemzetközi valutaalap alapítása után (melyet Keynes munkásságára alapoztak) pénzügyi fegyelem volt a jellemző a világgazdaságra, hogy szűk mezsgyébe tarthassák az árfolyamok ingadozását. Ellenben arra is kitért, hogy az olcsó valuta a lakosság elszegényüléséhez vezet. A 90-es évekre már laikus szemmel is látszott a gazdasági világrend átalakulása, Kína, India megerősödése. Ráadásul Kína nem tartotta be a nemzetközi egyezményt a  valutáját illetően, így mesterségesen gyengén tartotta a juant, ez a kínai export termékek rohamos elterjedését vonta maga után. Ezek után, a világ odajutott, hogy a gazdag országok deficitjét szegény országok megtakarításaiból finanszírozták. A második előzménynek a túlzott likviditás bizonyult, a kamatok folyamatosan nőttek, emellett pedig az árakra csökkenés volt a jellemző. A szeptember 11-ei terrortámadások után a világra a fogyasztói bizonytalanság volt jellemző, a kamatok drasztikusan csökkentek, elérve azt, hogy a fogyasztás ne csökkenjen. Az emberek a túlzott hitelfelvételre folyamodtak. Magyarországon a népesség nagyobb része a svájci frankot részesítette előnyben, annak ellenére, hogy alacsony kamatozású volt, de biztos befektetésnek bizonyult. A kamatok alacsonyan tartása a bankok profitszintjének a megtartásához is szükséges volt, mivel így nagyobb volt a pénzforgás mellett nagyobb profitra is tettek szert. Ezért is jelentek meg a piacon az újabb hitelcsomagok, egyre vonzóbb feltételekkel. Extrém eseteket is felsorolt Járai úr, többek között mikor a Citibank még egy macskának is küldött hitelkártyát.

A második pillérben a pénzintézeti szektor átláthatatlanságát mutatta be a szakember, és az ebből születő óriásbankok kialakulásának körülményeit. A pénzügyi szektor 70-es évekhez képest sokkal több profitot termelt, megjelent az u.n. „túlfogyasztási réteg”, amely főleg az afro-amerikai középrétegből állott. Mint már mindannyian tudjuk ennek a végső eredménye a Lehman Bros. óriásbank csődje volt, mely maga után vonta a többi bank bebukását is. Következett a pénzpiac befagyása, a túlzott munkahiány. Kevés adófizető tartott el nagyszámú nem adófizetőt, ezek mellett a bürokrácia is egyre nagyobb mértékű volt, óriási költségvetési deficitek alakultak ki. A gazdasági világ romokban hevert, és még mindig nem heverte ki ezt a „bukást”.

A harmadik, és egyben utolsó, pillére Járai úr előadásának a jövőre irányult, a válság kimeneteleit és esetleges megoldásait tartalmazta. Megjegyezte, hogy a mostani válság nem piacgazdasági válság, hanem az állami szabályozások válsága, hiszen ez az a terület, ami nem működik helyesen, ami javításra szorul. Szükséges a nagyobb banki felügyelet, a közép- és kisvállalkozók megfelelőbb támogatása, és az egyik legfontosabb dolog a bürokrácia csökkentése.

Végezetül,  kérdések követték az előadását, ahol több szakkolis is kérdést intézett az előadóhoz. Arra a kérdésre, hogy Járai Zsigmond miben látja a térség jövőbeni fejlődési potenciálját, egy igen átfogó választ adott, aminek legérdekesebb komponese a térség „Jó embereiben” rejlik. Ezzel gyakorlatilag megelőlegezve a Mikó Imre Szakmai napok témáját az előadó kifejtette, hogy ebben a térségben, a Kárpát medencében olyan emberi és természetbeni erőforrásaink vannak, amelyek lényegesen eltérnek a nyugati társadalmaktól. A jövő gazdaság fejlődési modelljeit tehát ezekre az erőforrásokra kell alapozni, és „olyan jó kezdeményezések garmadájára, mint a Mikó Imre Szakkollégium” – Járai Zsigmond, 2oo9. okt. 22.

Kolozsvár, 2oo9. okt. 25.                                                     Farkas Csongor, Szőcs Endre

Az újszülött megölésének bűntette

(pruncucidere)

Meghatározás

Bűntetőjogi T.K. 177. Cikk:

“Az anya által az újszülött sérelmére néhány perccel a szülés után elkövetett emberölés, különleges testi és lelki állapotban (megzavart állapot).”

„Uciderea copilului nou-născut, săvârșită imediat după naștere de către mama aflată într-o stare de tulburare pricinuită de naștere.”

Az újszülött megölésének bűntette különböző vitáknak volt tárgya, természetét illetően:

• I. elmélet: önálló bűncselekmény, nincs kapcsolatban az emberöléssel

• II. elmélet: enyhítő formája az emberölés bűncselekményének az elkövető különleges minősége miatt (szülés miatt megzavart állapotban lévő anya)

->a legtöbben ezen utóbbi  elmélettel értenek egyet, sőt a legtöbb európai Bűntetőjogi Törvénykönyvben már nem szerepel önálló bűncselekményként, hanem az emberölés enyhítő formájaként

Az elkövető (subiect activ)

Minősített (calificat): az anya, aki megzavart, különleges testi és lelki állapotban van a szülést követően

-nem lehet jogi személy

Feltételek:

1. a megölt újszülött anyja kell legyen
2. megzavart állapot a szülést követően

Megzavart állapot =pszicho-fizikai állapot, a szülést követi
= különleges testi és lelki állapot

->okai: fertőzés, vérszegénység, fájdalom stb.

->erősebb kell legyen, mint az általában szülés után fellépő megzavart állapot (nem kimerültség)

Bizonyítása

-pszichiátriai orvosi vizsgálat alapján, de általában bármely eszköz elfogadott

-post factum kell bizonyítani

A szenvedő alany (subiect pasiv)

-az újszülött

újszülött =10-14 napos csecsemő

A bűncselekmény tárgyi oldala (latura obiectivă)

-tett által (comisiune) vagy mulasztás által (omisiune)

-jellegzetesség: közvetlenül a szülés után (ameddig el nem tűnnek a szülés jelei)

Anyagi oldala (latura subiectivă)

-közvetlen szándékosság (intenție directă) vagy eshetőleges szándékosság (intenție indirectă/eventuală)

-mindig indulatos szándékosság (intenție repentină/spontană)

Részesség

-nem lehetséges a társtettesség (coautorat)

-aki az anyával együtt öli meg az újszülöttet, emberölés miatt felel

-a bűntárs emberölésért felel

-a lázító emberölésért felel

Kísérlet (tentativă)

-nem bűntetendő

Ezen kívül beszéltünk a perbeli visszavonásról (retract litigios) és ezzel kapcsolatos jogeseteket is oldottunk.

Néhány reggeli kép is készült, Endre jóvoltából:)

Daróczi Arabella-Orsolya

Csütörtökön este pedig a Jogi Kar épületében meg is tartottuk az előadást. Főtisztelendő Lukács Imre Róbert, kánonjog és retorika tanár nagy hozzáértéssel és nem mindennapi előadókészséggel vezetett be minket lépésről-lépésre egy olyan területre amely amennyire titokzatos pontosan olyan mértékben hatalmas is. Az elsőéves hallgatók különösen örülhettek hiszen a tanár úr az előadást egy kis jogelméletnek is beillő bevezetővel kezdte, s amint azt tudjuk, a jogelmélet kötelező tantárgy a jogi karon. A továbbiakban szó volt az egyházjog fejlődésének nagy állomásairól, törvényhozásának sajátosságairól, majd áttértünk a házasság intézményének tárgyalására.  Az est fénypontja volt ez hiszen csak úgy záporoztak a kérdések a főtisztelendő fejére. Ő aztán helyt is állt derekasan, a száraz jogot gyakorlatias példákkal megtűzdelve tette érthetővé a kérdéskört.
Az est nagyon baráti hangulatban telt el és ígéretet kaptunk, hogy tekintve az érdeklődést a jövőben szívesen folytathatjuk a hasonló témájú előadásokat, beszélgetéseket.

A következő lépés a protestáns felekezetek kánonjogának megismerése lesz, mely reményeink szerint hasonló hangulatban fog lezajlani.

Ladó Árpád-Gellért

A Mikó Imre Jog és Közgazdaságtudományi Szakkollégium a XX. Bálványosi Szabadegyetemről és Diáktáborról, ismertebb nevén Tusványosról sem hiányozhatott.

Már kedd este, mikor a cipekedéstől elfáradva megérkeztünk mosolygós szakkolis arc várt minket a tábor bejáratánál, hogy eligazítson a regisztrációt illetően és hogy megbeszéljük a következő napi szakkolis programot. Az este folyamán meg csak úgy özönlöttek az ismerősök, olyan érzést keltve az emberben, hogy ezt aztán tényleg kár lett volna kihagyni.

A reggeli tikkadó hőség a sátorban gondoskodott róla, hogy időben elkezdjük fellálítani a Szakkoli sátrat, ami még utmutató nélkül is fürgén ment, mivel szép számban összegyültünk akkorra.

A szerda délutánt egy mindenki számára izgalmas előadással kezdtük az európai pártredszerről Szász Alpár Zoltán egyetemi tanár előadásában. Ez által bemutatásra kerültek az Európában kialakult pártok, illetve az előadást követően feltett kérdések során a jelen helyzetről is szó volt.

Ezt követően a pénzügyi inteligencia vizeire eveztünk, Robert Kiyosaki elméleteire alapozva megszületett egy Cashflow pénzügyi szimulációs társasjáték melybe annyira belemerültünk, hogy csak a koncertkezdés és az egyre hüvösödő szél fenyegetése tudott elüldözni minket mellőle. De be kell valljam, hogy azután is csak azon járt az eszem melyik ingatlant lett volna előnyösebb eladni, vagy hogy abból a nyereséget hozó részvényből miért nem vettem többet.

Csütörtökön a biztosításokkal kezdtük, előadóink Dénes András (CIG erdélyi regionális menedzser) és Német Attila (CIG romániai területfejlesztési menedzser) táraságában. Röviden összefoglalták a bitosítótársaságokkal kapcsolatos fontos tudnivalókat, felhívták a figyelmet arra , hogy a Pannonia biztosító csakis magyar részvényesekkel rendelkezik, iletve, hogy a piacon az a biztosító lehet sikeres aki, a többivel szemben valami újat kínál.

A nap további részében a munkaügy rejtelmeibe avatott be minket Albert-Lőrincz Csanád (ügyvéd, tanársegéd BBTE), a munkaügyi törvénykönyv alapján világossá váltak előttünk a munkavállalók jogai, illetve hogy hogyan érvényesítsük azokat. Felhívta a figyelmünket a gyakran előforduló visszaélésekre, például, hogy a munkáltató nem akarja fizetett szabadságra küldeni alkalmazottjait. Arról is tudomást szerezhettünk, hogy a frissen végzettek különbözö kiváltságokkal rendelkeznek, illetve az előadást interaktív beszélgetés követte, melynek során egy polgárjogi szempontból igen érdekes esetet elemeztünk.

A kellemes beszélgetést nem követhetett más, mint a cash flow szimuláció, amleyet már izgatottan vártunk, igyekezve kijavítani a szerdai hibáinkat. Ám voltak új játékosok is, akiknek egy-kettőre sikerült behozniuk lemaradásukat, velünk „vén rókákkal” szemben, akik már a játék mestereinek hittük magunkat. A sikerélmény nem maradt el, végül mindenki elérte az anyagi függetlenséget és megkapta jól megérdemelt tapsát. A játék végén az üröm az örömben csak az volt, hogy sajnos el kellett búcsuznunk kedves segítőintől Ferenczi Hubától és Ureczki Norától, akik a játékot vezették és megtanítottak benünket arra, hogy hogyan léphetünk ki a mókuskerékből.

Programjaink utolsó napján újra jogi témákat érintettünk, mivel az ügyvédi hivatásról volt szó, méghozzá három szakember szemszögéből : Eckstein-Kovács Péter (ügyvéd, Traian Băsescu kissebségi ügyekre szakosodott tanácsosa), Székely János (ügyvéd, Szenior Mikósok Társaságának tagja, doktorandusz) és Albert-Lőrincz Csanád (ügyvéd, tanársegéd BBTE).

Eckstein-Kovács Péter beavatott minket fiatalkori tapasztalataiba, beszélt róla, hogy milyen volt kezdő ügyvédként egy idegen városban. Albert-Lőrincz Csanád a jogi hivatásokra vonatkozó normák hiányosságait emelte ki, Székely János pedig számos újdonsággal gazdagította tudásunkat, mint például új Európai Úniós rendelkezések az ügyvédi hivatást illetősen.

Magamból kiindulva mindenkit biztosíthatok, hogy aki eddig még álmában sem gondolt arra, hogy ügyvéd legyen, még annak is megfordult ez a lehetőség a fejében az előadás után.

A gazdasági válságról rendhagyó előadást hallhattuk elnökünktől Szőcs Endrétől aki a közgazdász szemével festette le a vállság kiváltó okait, illetve következményeit. Igen izgalmas és számomra új érveket és pédákat hozott fel Székely János (ügyvéd, Szenior Mikósok Társaságának tagja, doktorandusz). Vázolta az alapvető különbségeket az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazandó és az európai jogrend között. Véleményem szerint ez az előadás mindenkinek nyújthatott friss információkat, még annak is aki behatóan tanulmányozta a gazdasági világválságot.

Ezt követően természetesen nem maradhatott el a cash flow szimulációs játék sem, amit már mi vezettünk.

Sajnos szombatra nem maradt más mint a sátorbontás, de a közös buli nem maradhatott el, mindenki boldog volt, hogy együtt lehetett a társaság, és hogy ilyen hasznosan tölthettük időnket.

A csapat egy része és a bannerünk.

Szeretnék köszönetet mondani meghívottainknak, a programkoordinátornak Dénes Adrisnak és szakkolis társainknak munkájukért, és minden kedves érdeklödőnek aki részt vett a programjainkon.

A többi tusványosi képek ide kattanva nézhetők meg.

Dombi Tünde